A mellizmok kétféle szövetből tevődnek össze, vörös és fehér izom szövetekből. A vörös izom szövetek teszik ki a mell izom 85-95 %-át. Míg a fehér izomszövetek a mell izom 5-15%-át. Működés közben az izmok rángatóznak, de a vörös izmok lassabban míg a fehérek gyorsabban. Pl. a Kolibriknek az izom összetétele fordított ez teszi lehetővé a villám gyors repülést. Míg a vadludaknál a vörös izom aránya legnagyobb ez teszi lehetővé a vándorlási képességet. Gyakorlatilag a két izom aránya a genetikai alap vagyis a különbség a sprinter és a hosszú távú galamb között.
Nos melyek azok a jelentősebb üzemanyagok melyek szükségesek a rövid vagy hosszú távú versenyekhez.
Egyes tenyésztők úgy gondolják, hogy szénhidrátra van szükség a rövid távú versenyekre, és zsírra van szükség a hosszú távú versenyekre. De a kutatási eredmények ( University of Guelph Ontarió) egyértelműen bizonyítják, hogy a zsír a fő üzemanyag bármilyen versenyen, a vörös izmoknak.
Ezzel szemben a glikogén a legfontosabb tápanyaga a fehér izmoknak.
Vizsgálatokkal bizonyítottuk, hogy a fehér izmok 10 percen túl egyre kevésbé működnek, amíg újra fel nem töltődnek a májból glikogénnel.
Ezen a ponton meg kell állni egy pillanatra. A glükóz, a glikogén, keményítő, zsír és fehérje formájában biztosítja a szervezet számára a szükséges energiát a repüléshez.
- De van néhány szempont melyet figyelembe kell venni. Melyeket tudományos vizsgálatok támasztanak alá.
- A takarmány 5%-on túlli zsírtartalomnál, a postagalambok jobb teljesítményt nyújtottak 200 mf. feletti távolságokról. Míg az ez alatti zsírtartalmú takarmánnyal etetett galambok jóval gyengébb teljesítményt mutattak. Az étrendhez hozzá adott zsírnak segítenie kell a zsírtartalékok képzését.
- Azómban van itt egy néhány dolog amit figyelembe kell venni.
- Az étrendbeli magas zsírtartalom, csökkenti a máj zsír termelését.
- A magas fehérje tartalom szintén csökkenti a máj zsír termelését.
- A magas szénhidrát tartalom növeli a máj zsír termelését.
A fehérjék a szervezet építő kövei. Nagyon fontosak a sérült izmok és más szövetek karbantartásához és javításához.
Ez nem egy energia ellátó anyag, a szervezet számára. Kivéve ha a galambok már minden energiát adó anyagot elhasználtak ( zsírt szénhidrátot).Azok a galambok akik átrepülik az egész napot vagy akár az egész hétvégét, és elfogy a felhalmozott üzemanyag, felhasználják a reménytelen repüléshez a saját szervezetüket. Ez okozza a fogyást. A mellizmot és minden más mozgósítható anyagot ami akármilyen picik
e energiát ad. Valószínű ezek már soha nem lesznek tökéletesen egészségesek
Egy galambunk 60 mf.- távolságról 1750 m/ perc sebességgel és majdnem 15 perces előnnyel érkezett, mint az később kiderült. Megöltük és megvizsgáltuk. A mellizomban mintegy 17,5% -os károsodás volt tapasztalható, mely annyira kiterjedt a fehér izmokra, hogy gyakorlatilag az 50%., tönkre ment. Viszont az eleve 600 mf., fölé tréningezett és küldött postagalamboknál lényegesen kevesebb a fehér izom sérülés, de annál gyakoribb és kiterjedtebb vörös izom sérülések tapasztalhatók. ( Ez részben magyarázat lehet arra az esetekre mikor a jól teljesítő verseny galambunk egyszer csak lelassul. Ez a fehérje hiányos takarmányozásra vezethető vissza.).
Mindezekből kitűnik, hogy a fehérje szegény takarmányozás erősen kifogásolható. Mivel a célnak annak kell lennie, hogy ezeket a regeneráló folyamatokat támogassuk. Főképpen az extrém hosszú távú versenyeken. Mivel itt alszik kint a galambunk és a pihenő alatt újra építkezhet a szervezete.
De nem szabad elfelejteni, hogy a túlzott fehérje gazdag eleség etetése csökkenti a máj zsír termelését. Ezért nem szabad bumfull fehérje gazdag eleséget etetni.
Általánosan el kell fogadni, hogy a takarmánynak elsősorban szénhidrátban gazdagnak kell lennie, de nem hiányozhat sem a zsír sem a fehérje belőle.
Egy másik fontos tény, hogy a fruktóz használatánál a legmagasabb a máj zsírtermelése, ahol az gyorsan metabolizálodik. Ez biztosítja a gyors és hatékony anyagcsere folyamatot. Az is figyelemre méltó tény, hogy a fruktózból való zsír termelés meghaladja az összes többi szénhidrát termelés együttes szintjét.
Ez a tény lehetővé teszi a plusz üzemanyag tankolását, különösen a kemény távolságok esetén.
Úgy tűnik számomra, hogy a fruktóz adagolása, megoldás lehet az özvegy hímek étvágytalanságára 1-2 napi alkalmazásával. Továbbá értékes lehet a hazatérő kimerült galambok energia háztartásának gyors helyre állítására.
